Földmérés

Épületek feltüntetése, bontása
Az érvényben lévő hatályos jogszabályok szerint ha Ön megváltoztatja a telkén álló épületek, építmények számát, alakját vagy használati módját, akkor a változásokat a földhivatali nyilvántartásban (tulajdoni lap, alaptérkép) át kell vezetni.
Abban az esetben, ha:

• új lakóépületet, gazdasági épületet, garázst vagy egyéb építményt épített,
• a meglévő lakóépület, gazdasági épület, garázs vagy egyéb építmény alapterületét megváltoztatta (növelte vagy csökkentette),
• elbontotta a meglévő épületet, építményt,
• vagy nem tudja, hogy a nyilvántartásban helyesen szerepelnek-e az épületek, építmények,

Önnek ún. változási vázrajzot kell készíttetnie, melyet az illetékes földhivatal részére kell benyújtani.

Fontosabb munkarészek:

• Földhivatali adatszolgáltatás beszerzése (1 db. hrsz. esetében  kb. 6 000  Ft)
• Helyszíni szemle és a szükséges mérések elvégzése
• Változási vázrajz és munkarészeinek elkészítése és beadása a földhivatalba záradékolásra

Szükséges dokumentumok:

• Minden esetben mellékelni szükséges a jogerős használatbavételi engedély vagy bontási határozat másolatát.
• A változási vázrajz benyújtásához csatolni kell az ingatlan-nyilvántartási adatváltozási bejelentőt, melynek díja jelenleg 6 600 Ft. Sürgősségi felár: 10 000 Ft.

Kitűzések
A kitűzés az ingatlan-nyilvántartási térképen szereplő töréspontok (földrészlet, épület, építmény)  helyszínen történő megjelenítését jelenti.
Ezek megjelölése általában megfestett, számozott fakaróval, beépített környezetben hilti szeggel vagy festéssel történhet.
Számos esetben javasolt a földrészlet (épület, építmény) birtokhatárpontjainak kitűzése:

• Telek adásvétele esetén.
• Új kerítés építésekor vagy átépítésekor.
• Építkezés megkezdése előtt, elkerülendő a későbbi birtokhatáron túl történő építést. Célszerű még a tervezés során szintvonalas helyszínrajzot készíttetni, amely magába foglalja a birtokhatárok ellenőrzését is.
• Vagy bármely esetben, amennyiben vitatott a telek határának helyzete.

Nem végezhető kitűzés (vagy telekalakítás), amennyiben a földrészlet határát érintő per van folyamatban.
A kitűzés után a természetben megjelölt pontokról és az esetlegesen meglévő kerítésekről kitűzési vázlat készül, mely tartalmazza az eltéréseket vagy megegyezéseket.

Fontosabb munkarészek:

• Földhivatali adatszolgáltatás beszerzése, mely tartalmazza az érvényes ingatlan-nyilvántartás szerinti töréspontok koordinátáit (1 db. hrsz. kb. 6000 Ft)
• A kapott adatok feldolgozása és ezek alapján a töréspontok kitűzése a helyszínen, ezek állandósítása.
• Az érintett földrészlet, a szomszédok által készített és a helyszínen fellelhető kerítések bemérése, vagy egyéb jelölések bemérése.
• A kapott és a bemért adatok feldolgozása, kitűzési vázlat készítése.

Telkek egyesítése, megosztása és határrendezése
A telekalakítás összetettebb folyamat. Első lépésként az illetékes önkormányzatot kell felkeresni, ahol elvi telekalakítási engedélyt kell kérni. Ennek díja van. Az elvi engedélyben az önkormányzat előírhat telekalakítási feltételeket, melyek betartásával egy éven belül beadható a végleges telekalakítási kérelem, melyet a hivatal nem utasíthat el.
Ezt követően készíthető el a telekalakítási vázrajz, melyben figyelembe kell venni a megrendelő igényét és az elvi engedélyben szereplő feltételeket, a földhivatali adatszolgáltatást és a helyszíni mérések eredményét.

Fontosabb munkarészek:

• Földhivatali adatszolgáltatás beszerzése.
• Helyszíni ellenőrzőmérések és az új birtokhatár-pontok kitűzése.
• A mérések és a rendelkezésre álló adatok, feltételek irodai feldolgozása után a telekalakítási vázrajz elkészítése és beadása a földhivatalba záradékolásra.

A záradékolt vázrajzot a tulajdonosnak be kell nyújtania az önkormányzathoz, és végleges telekalakítási engedélyt kell kérnie.

Szolgalmi jog bejegyzése, művelési ág (használati mód) megváltoztatása
Az adott telekre vonatkozó szolgalmi jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez vázrajzot kell készíteni, melyen ábrázolni kell az érintett területrész határvonalát.

Főbb típusai lehetnek:

• az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanra vonatkozó több kezelői jog, vagyonkezelői jog,
• berendezések (pl.: villamos-) elhelyezését biztosító használati jog,
• vezetékvezetési szolgalmi jog,
• vízvezetési és bányaszolgalmi jog,
• úthasználati szolgalmi jog.